Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
kezdőlap Oldaltérkép Kapcsolat
kezdőlap Oldaltérkép Kapcsolat
Waldorf pedagógia
Történetünk
Jelentkezés
Óvoda
Általános Iskola
Gimnázium
A Waldorf Gimnáziumról
A gimnázium pedagógiai programja
A gimnáziumi felvételi eljárás rendjéről
Támogatóink
Közérdekű
Ideiglenes felvételi jegyzék
Rólunk írták
Álláshirdetés
NAPTÁR
2009. Május Augusztus 2009. Július
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    
FOTÓGALÉRIA PROGRAMAJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ PARTNERAJÁNLÓ SPORT KAPCSOLAT
Szülői Estek időpontjai tovább
Kedves Szülők! A következő szülői estek időpontjai az iskolában: 2018. május 28-30.
Baba-mama csoport tovább
Kedves Szülők, Érdeklődők!
A Baba-mama foglalkozások időpontjai a következő időszakban: 2018. március 2., 9., 23. - péntekenként, 16 órától.
Bejelentkezni a következő e-mail címen lehet: magner.eniko@gmail.com

Drámaelőadások, 2017 tovább
Felkerültek a 2017. május - júniusi drámák képei.

Waldorf Kisovi kezdeményezés tovább
A társadalmi változások hatásai óvodánkban is megmutatkoznak. A kisgyermekes családok megsegítésére szeretnénk életre hívni egy Waldorf Kisovi kezdeményezést, 2 - 3 éves gyermekek számára. >>
A nagy Romulus - visszhang és képek tovább
A galériába felkerült néhány kép a 12. osztály drámaelőadásáról, valamint itt olvashatjátok a darabról készült beszámolókat is. 
Megjelent a Regényes ifjak 12-14. kötete tovább
Megjelent a Regényes ifjak sorozatának 12., 13. és 14. kötete:
Háklár Dóri:
Nem tudom
Csillag Barnabás: Álomvilág
Ilyés Veronika: Ég veletek hinták! című füzetkéje!
Rólunk írták - A vörös malom diákoktól tovább
A 12. osztály drámaelőadásáról jelent meg az alábbi cikk a Vas Népe 2014. február 13-i lapszámában =>>
1% tovább
Kérjük  támogassa a Szombathelyi Waldorf Óvodát, Általános Iskolát és Gimnáziumot fenntartó kiemelten közhasznú egyesületet adója 1 %-ának felajánlásával!
Könyvajánló: Nagy gyermek-kalauz tovább
Kedves Ismerősök, Érdeklődők!
Örömmel adhatom hírül, hogy megújult tartalommal, 750 oldalas terjedelemben, új köntösben ismét kapható a NAGY GYERMEK-KALAUZ!
Rólunk írták... tovább

Iskolánkról egy cikk jelent meg a Nyugat.hu-n.
"Ami először feltűnik: nincs iskolaszag. Bent aztán, ami legelsőre szemet szúr, az a tantermek emberbarát miliője.

A gimnázium pedagógiai programja

Pedagógiai program a felsőtagozat,

azaz a 9-13. osztályok számára


  A közoktatási törvény 48. § (1) meghatározza az iskola pedagógiai programjának tartalmi követelményeit. Ennek minden pontját tárgyalja hatályos pedagógiai programunk, annak tartalmi részei a felsőtagozatra is érvényesek. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőséggondozási rendszeréhez az alábbi kiegészítéseket tesszük – ahol szükséges, ott a hatályos pedagógiai programunk pontjainak megfelelő sorrendben tárgyalva, a waldorf kerettantervi ajánlásoknak megfelelően. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét fejlesztési terv keretében készítettük el, adtuk át, a szükséges pótlásokat a fejlesztési tervben megjelölt módon 2008-ig hajtjuk végre.  Az iskola helyi tantervét ugyancsak kiegészítettük a 9-13. évfolyamra.


Pedagógiai elvek, sajátosságok

 

1. A nevelés, oktatás alapelvei, céljai

 

Pedagógiai alapelvek

 

   „A Waldorf-pedagógia fejlődéspedagógia, a teljes emberi személyiség kibontakozásának szolgálatában áll. Célja, hogy a gyermekeket a koruknak megfelelő testi, lelki és szellemi fejlődésüket elősegítve bevezesse az emberiség története során felhalmozott ismeretekbe. Eközben megteremti bennük a gondolkodás, érzés, akarat harmóniáját.”

  Rudolf Steiner ezen emberképe alapján tevékenykednek a felső tagozatban is a tanárok, hiszen a 12+1 évfolyamos Waldorf-iskola egységét a nevelési elvek azonossága adja. A gyermekek iskolába lépésüktől egészen felnőtt koruk kezdetéig ugyanazt az egységes szellemi hátterű nevelést kapják, melyben a tantárgyak évről évre szorosan egymásra épülnek az életkori sajátosságokhoz igazodva. Miként tehát az 1-8. osztályban, úgy az erre épülő felső tagozatban is a pedagógiai hátteret a Rudolf Steiner által kidolgozott emberismeret adja.

  A Waldorf-pedagógia fontos alapelve, hogy az embert eredendően lelki-szellemi lénynek tekinti, aki individuális képességeket hoz magával. A nevelés feladata a gyermekben végbemenő individuális folyamatot segíteni. A felső tagozat pedagógiájának középpontjában az a szolgálat áll, hogy segítse a 14 éves korára már két lábbal a földre érkező embert, hogy lassan felébredjen szelleme és ráismerjen képességeire.         

 

„Minden diáknak meg kell szereznie a szükséges tudást és a tartós képességeket, hogy biztonsággal és erővel tudjon felelni a felnőtt világ igényeire.”           R.S.: Tanulás a munkáért

 

 Van valami rokonság az emberiségben működő történelmi impulzusok felfogása,
 illetve az emberi szervezetben működő külső fizikai természeti impulzusok között….”
R. Steiner.

2. Az intézmény gyermekképe

 

A harmadik hétéves korszak


  A gyermek 14 évesen a felső tagozatba érkezve életének legnehezebb időszakát éli: törékeny, tüskés kis lénye tele van bizonytalansággal, kétellyel. Az új lelki-szellemi erők ébredése nyugtalansággal, szélsőséges viselkedéssel jár, s mindeközben kialakul saját méltóságérzete, személyiségének tudata.

  A serdülés a nehézkedés erőivel való szembesülés, küzdelem ideje, amikor a hirtelen megnyúlt ifjú teste elnehezül, esetlenné válik. Lehúzzák a gravitáció erői, így hosszas erőfeszítésébe kerül, míg megtanulja megnőtt csontrendszerét irányítani. Ha ez sikerül, új tudatossággal, erőteljes módon képes megállni a külvilágban.

  Nyolcadik osztályig a gyermek a külső tekintélyt követte, kívülről alakított szabályok formálták életét. Felső tagozatban meg kell tanulnia saját belátása szerint cselekedni, hogy önálló emberré válhasson.

  Az első hétéves periódusban az érzékeit hatja át lelki tartalommal, a fogváltást követően a légzését és a vérkeringését, majd a nemi érés időszakában az anyagcsere folyamatait és a végtagrendszerét. Eközben a szférikus tudat – amely a mesék világában él -, lassan földivé válik. A mesei fantáziát felváltja az ítéletalkotás, a konkrét valóság tárgyszerű megragadásának igénye és képessége. A felső tagozat központi feladata e fizikaihoz kötött tárgyias, racionális gondolkodás csiszolása. A kamasz nyitott a világra, ismerni akarja, ezért intellektuális terhelésre, szellemi táplálékra van szüksége, és abban kell segíteni, hogy az ok-okozati összefüggését megértse. Arra kell képessé tenni az ifjút, hogy saját akaratával és ítéletével önállón bele tudjon helyezkedni az életbe, a Föld polgárává váljon, de ne váljék földhöz ragadttá. Képes legyen az összefüggéseket felismerve alkotni, teremteni. Az ember lénye nem egyoldalúan intellektuális, ezért fontos, hogy képes legyen gyakorlatra irányuló gondolatok megalkotására, hogy a világot formálni tudja, hisz így válhat teljes emberré.

  A nemi érettségben megerősödik szociális érzéke. S miközben egyre erősebb a barátságok, szövetségek/csoportosulások iránti igénye, egyre visszahúzódóvá, befele fordulóvá válik. Keresi helyét, szerepét, arcát, és próbálja magát valamivel azonosnak tartani. Keresi azt a feladatot, azt az elhivatást, amellyel földi küldetése értelmet nyer.

  Valamit kutat, amit nem talál meg az érzékei előtt feltáruló világban. Igazságkereső útján fogékonnyá válik az eszményképek iránt. Az ideálokkal olyan erő költözik a fiatalba, amely a történelem szellemi tartalmaival áll kapcsolatban. Az ideálok adhatnak élettámaszt a kamasznak. Nem elvont filozófiai fogalmak ezek, hanem életerőt adó dolgok.

  Az ember szellemi-lelki része önálló lénytagként a nemi éréssel születik meg. Úgy mutatkozik meg, hogy a gyermekben kezd kifejlődni egyfajta megértés a szellem és a lélek impulzusai iránt.

 

3. A pedagógusok

 

  A felsőtagozaton a Waldorf kerettantervben és a pedagógiai programunkban már meghatározott feltételeknek megfelelő tanárok tanítanak (akik az un. közismereti tárgyanként megfelelő egyetemi végzettséggel rendelkeznek).

  Az osztály útját 8 éven keresztül vezérlő osztálytanító helyét az osztályt tanító tanárok közössége, az un. Osztálykonferencia veszi át, kik közösen tartják meg és orientálják az osztályt felsőtagozatos útján. Az osztálykonferencia tagjai közül különleges szerepe van az un. Osztálykísérő tanárnak, aki az osztály működése közben felmerülő szervezési és igazgatási feladatok gazdája.

  Minden fiatal útjának van egy személyes kísérője: mentora. A fiatal az iskola tanárai közül, mentort választ magának, aki – amennyiben vállalja ezt a személyes felkérést – akkor segíti az ifjút kamaszkori útján: rendszeres beszélgetésekkel, konzultációkkal. A mentor segíti a szülői és a volt osztálytanítói tekintélytől megszabadulni vágyó fiatal számára, hogy egyenrangú, maga által választott személyes kapcsolatba lépjen egy felnőttel – mintegy előképéül is saját felnőttkori kapcsolatainak.

    

5. Számonkérés – az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere


  A pedagógiai programunkban meghatározottaknak és a Kerettanterveben biztosított lehetőségnek megfelelően felsőtagozatban is megtartjuk az évvégi szöveges értékelés pedagógiai gyakorlatát. Az éves szöveges értékelést természetesen felsőtagozatban nem az osztálytanító készíti el (nem is az Osztálykísérő tanár egyedül), hanem az a pedagógiai munka jellegének megfelelően az osztályban tanító szaktanárok epochánként és tantárgyanként elkészített, lezárt és összeadódó értékeléseinek foglalataként készül el.

  Az értékelés további eszközeit, módjait pedagógiai programunk már hatályos tartalmazza.

  A fiatalok iskolaváltási szándéka esetén, amennyiben a fogadó iskola illetve a tanuló és szülei kérik, akkor a szöveges értékelést – a jogszabálynak megfelelően – osztályzatokra váltja át a Tanári Konferencia. A Tanári Konferencia ezt az átváltást – a jogszabály felhatalmazása alapján – az iskola pedagógiai célkitűzéseinek és a gyermek teljesítményének teljes figyelembe vételével az átváltást végző tanár személyes pedagógiai mérlegelése és döntése alapján, un. külső átváltási kulcs nélkül teszi meg bármelyik osztályba járó tanuló esetén.


IV. Az iskola működésének általános jellemzőihez


  Az iskola működésének általános jellemzői eredetileg is kerültek kialakításra, hogy megfeleljenek a 12+1 osztályos iskola követelményeinek, ennek megfelelően a jelenlegi kiegészítésben nem szükséges ennek részletes tárgyalása.

  A tanári kollégium pedagógiai munkája továbbra is különös figyelemmel terjed ki a beilleszkedési, magatartási illetve tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelésére; a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására és a szociális hátrányok enyhítését segítő támogató pedagógiai tevékenységre.


A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI A TANTERV  SZEMPONTJÁBÓL


A  Waldorf-pedagógia a gyermek fejlődésében három fázist különít el: a születéstől 7 éves korig, a 7-14 és 14-21 éves korig tartó időszakokat. Pedagógiai terminusokban kifejezve ez megfelel a születéstől a 3. életévig tartó csecsemőkornak és a 3-6/7 éves korig tartó kisgyermekkornak, a 6/7-14/15 éves korig tartó általános iskolás kornak és a 14/15-18/19 éves korig tartó középiskolás kornak. Mindegyik fázist a maga sajátos fizikai, lelki és szellemi változásai határozzák meg. Az alábbi leírás természetéből fakadóan csak egy rövid összefoglalás kíván lenni.

Noha minden állomás az élet egy szakaszát képviseli, mely saját jogon egységes és meghatározott, idővel mindegyik átalakul a következő fázisba. Azok a folyamatok, melyek elérnek egy bizonyos tetőpontot az egyik fázisban, a rákövetkező fejlődési szakaszban képességekké változnak.


A kamaszkor


  A kamaszkorban fejlődik ki a független ítéletalkotásra és az igazságkeresésre való képesség. A kultúra és természet belső elveit világos, objektív és a fiatalokat inspiráló módon kell feltárni. A kamaszok egyre növekvő belső világát a figyelmükhöz méltó gondolatokkal kell megszólítani. Az alkalmazott tanítási módszerek egyre inkább fogalmivá és kognitívvá válnak. Noha az önálló kutatásoknak és az önálló feldolgozást igénylő munkáknak az egész tanterv folyamán kiemelt szerepe van, ebben az időszakban még nagyobb hangsúlyt kapnak a tanulás analitikus és önmaguk által meghatározott fajtái. A tanulóknak meg kell tanulniuk a világot különböző nézőpontokból szemlélni. A felső tagozat tanterve jó alapot biztosít a tanulóknak, és előkészíti őket a magasabb szintű tanulmányokra

A vertikális (tantárgyi) tanterv



Beállítás kezdőlapként | Hozzáadás a kedvencekhez | Ajánlás e-mailben | Szerzői jogok
Copyright © 2009. Waldorf. Minden jog fenntartva.
www.ysolutions.hu