Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
kezdőlap Oldaltérkép Kapcsolat
kezdőlap Oldaltérkép Kapcsolat
Waldorf pedagógia
Miért jó a Waldorf pedagógia?
A Waldorf pedagógia története
Vekerdy Tamás írása a Waldorf-alapelvekről
Célok és értékek
Történetünk
Jelentkezés
Óvoda
Általános Iskola
Gimnázium
Támogatóink
Közérdekű
Rólunk írták
Álláshirdetés
NAPTÁR
2009. Május Január 2009. Július
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        
FOTÓGALÉRIA PROGRAMAJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ PARTNERAJÁNLÓ SPORT KAPCSOLAT
Baba-mama csoport tovább
Kedves Szülők, Érdeklődők!
A Baba-mama foglalkozások időpontjai a következő időszakban: 2018. január 19., január 26., február 2. - péntekenként, 16 órától.
Bejelentkezni a következő e-mail címen lehet: magner.eniko@gmail.com

Szülői Estek időpontjai tovább
Kedves Szülők! A következő szülői estek időpontjai az iskolában: 2018. január 22-24.
Drámaelőadások, 2017 tovább
Felkerültek a 2017. május - júniusi drámák képei.

Waldorf Kisovi kezdeményezés tovább
A társadalmi változások hatásai óvodánkban is megmutatkoznak. A kisgyermekes családok megsegítésére szeretnénk életre hívni egy Waldorf Kisovi kezdeményezést, 2 - 3 éves gyermekek számára. >>
A nagy Romulus - visszhang és képek tovább
A galériába felkerült néhány kép a 12. osztály drámaelőadásáról, valamint itt olvashatjátok a darabról készült beszámolókat is. 
Megjelent a Regényes ifjak 12-14. kötete tovább
Megjelent a Regényes ifjak sorozatának 12., 13. és 14. kötete:
Háklár Dóri:
Nem tudom
Csillag Barnabás: Álomvilág
Ilyés Veronika: Ég veletek hinták! című füzetkéje!
Rólunk írták - A vörös malom diákoktól tovább
A 12. osztály drámaelőadásáról jelent meg az alábbi cikk a Vas Népe 2014. február 13-i lapszámában =>>
1% tovább
Kérjük  támogassa a Szombathelyi Waldorf Óvodát, Általános Iskolát és Gimnáziumot fenntartó kiemelten közhasznú egyesületet adója 1 %-ának felajánlásával!
Könyvajánló: Nagy gyermek-kalauz tovább
Kedves Ismerősök, Érdeklődők!
Örömmel adhatom hírül, hogy megújult tartalommal, 750 oldalas terjedelemben, új köntösben ismét kapható a NAGY GYERMEK-KALAUZ!
Rólunk írták... tovább

Iskolánkról egy cikk jelent meg a Nyugat.hu-n.
"Ami először feltűnik: nincs iskolaszag. Bent aztán, ami legelsőre szemet szúr, az a tantermek emberbarát miliője.

Vekerdy Tamás írása a Waldorf-alapelvekről

A Waldorf-alapelvekről

 

A Waldorf-iskolát 1919-ben alapította a Waldorf Astoria cigarettagyár igazgatója, felkérve Rudolf Steinert a pedagógiai alapelvek kidolgozására…

A Waldorf-pedagógia és kidolgozója, Rudolf Steiner ma a monográfiák és kézikönyvek tanúsága szerint a pedagógia klasszikusai közé számít.

A Waldorf-pedagógia már indulásának pillanatában olyan alapelvekre épült, amelyeket a tudomány csak a következő évtizedekben igazolt, és amelyeknek egy része később bekerült a nyugati és észak-európai államok hivatalos közoktatási célkitűzései közé.

Felsorolok ezek közül néhányat:

A Waldorf-iskola tizenkét évfolyamos, egységes iskola. Rudolf Steiner szerint a modern embernek tizenkét éves egységes alapképzésre van szüksége ahhoz, hogy személyiségét ki tudja bontakoztatni, akár fizikai munkás lesz a későbbiekben, akár egyetemi tanár.

A Waldorf-iskola – Pestalozzi szavával élve – a kéz, a szív és a fej egységes iskolája. Vagyis három egyenlő fontosságú sávban jelennek meg benne a művészetek: zene, ének, mozgás, festés, rajz, szobrászat, irodalom, színház; a kézzel végzett gyakorlati tevékenységet: kézimunkától a kézművességen át a könyvkötészetig, földmérésig; és a tanulni való közismereti (inkább azt mondanám, ember- és világismereti) tárgyak.

Nem készít fel egyes szakmákra (ezt a mindig elavult tanműhelyek helyett a korszerű munkahelyekre hagyja) de felkészít nagy szakmai irányokra, tájékozódási lehetőséget nyújt az ipar, a mezőgazdaság és az emberrel végzett tevékenységek világában. … Hogy nem háromszáz egynehány szakmára kell felkészíteni a tizennégy-tizenhat éves ifjakat, hanem nagy szakmai irányokra és a szakmai képzést a munkahelyekre kel bízni, hogy a tizennégy-tizenhat éves kori pályaválasztás korainak minősíthető, ez szintén a hetvenes, nyolcvanas évek felismerése, amely a Waldorf-iskolában már az indulás évében jelen van.

És most térjünk rá talán a legfontosabb szempontok egyikére, a gyermekközpontú szemléletmódra, amely azt hangsúlyozza, hogy a gyermek fejlődő lény – „keletkezőben levő ember” -, és hogy elsősorban antropológiailag megalapozott megismerésre van szüksége a pedagógusnak ahhoz, hogy e fejlődés szakaszait, azok törvényszerűségeit át tudja tekinteni, és a tananyagot és közvetítésének módját ezekhez az ismereteihez tudja szabni. Piaget csak a következő évtizedekben végzi el nagy hírű vizsgálatait, és vázolja fel az egyes életkori szakaszok törvényszerűségeit, s ugyanígy a más oldalról közelítő többi kutató is. Nem waldorfiánus vizsgálódók csodálkozva állapítják meg, hogy a steineri fejlődés(lélek)tan milyen sok megfelelést mutat a későbbi kutatási eredményekkel.

A gyerek életkorilag megalapozott szükségleteiből fakad néhány további jellegzetesség.

A Waldorf-osztálytanár nyolc évig viszi az osztályát. Ebben az életkorban ugyanis a személyes autoritáshoz való kapcsolódás az igazán jelentős, ez az ami orientálja a gyereket a világban. Persze, ahogy felfelé haladnak az életkorok lépcsőin, egyre több szaktanár kapcsolódik be a munkájába. Erről az osztálytanárról azt mondja Rudolf Steiner, hogy neki valójában nem valamely szaktárgyban vagy szaktárgyakban kell szakembernek lennie, hanem a gyerekben, és a gyerekkel való kommunikáció módjában.

A nap úgy oszlik meg a Waldorf-iskolában, hogy a két első óra – mondhatnám, hogy amikor a vércukorszint a legmagasabb, a gyerek a legfrissebb, legpihentebb, a legjobban tud figyelni – az úgynevezett főoktatás ideje. Nincs is szünet ezen a két órán belül, de persze nagyon is sokféle tagolás van, mozgással, énekkel, ritmikus tevékenységgel, mindig az adott tantárgyhoz kötődve. Ezzel függ össze, hogy a Waldorf-iskolában úgynevezett epochális oktatás van. Az epocha korszakot jelent. Ez azt jelenti, hogy egy Waldorf-iskolásnak nagyjából ugyanannyi történelem- vagy földrajzórája van, mint egy más iskolába járónak, de ez nem az egész évre van széthúzva, hanem tömörítve van, két-három hetes – „korszakokba”, epochákba, amikor is a gyerek napi két órában foglalkozik azokkal a jelenségekkel, a legkülönbözőbb oldalról megközelítve, melyekről az adott tantárgy szól.

A Waldorf-iskolásoknak nincsenek tankönyveik. Sok könyvet használnak. Korán megtanulják a kézikönyvek használatát (mert előadásokra készülnek belőlük). De a tankönyveket nagy epochális füzeteik pótolják. Gondoljuk el, ha valaki az órán felvázolja a vesét, a tanár táblarajza alapján, minden kis részletecskéjével, majd ezt otthon, művészi igényű ábrában epochális füzetébe másolja, hozzáírva a magyarázó szövegeket, jobban elmélyed a jelenségben és részleteiben, mintha csak tanulna róla egy könyvből.

 

Vekerdy Tamás:Gyerekek, óvodák, iskolák részlet

 



Beállítás kezdőlapként | Hozzáadás a kedvencekhez | Ajánlás e-mailben | Szerzői jogok
Copyright © 2009. Waldorf. Minden jog fenntartva.
www.ysolutions.hu