Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

1. osztály

„Ez a világ olyan kerek,
akárcsak a sári berek.
Kerek is meg gömbölyû
Ez a világ gyönyörû.”
(Gazdag Erzsi)

Életkori sajátosságok

Az elsõ osztály a kör egysége, a mesék világa. A tündérmesékbõl a gyermekek erõt és bátorságot meríthetnek, napról-napra belsõ képeket teremtenek. Ebben az egységhangulatban alakítunk ki helyes szokásokat, melyek megalapozzák a következõ évek munkáját.

A fõoktatás menete:

A Waldorf iskolában az elsõ tanítási óra, az ún. fõoktatás. Két óra hosszan tart, melynek menete az alábbi:
  • Az osztálytanító a terembe lépõ gyerekekkel az ajtóban kezet fog, köszöntik egymást.
  • Az elsõ percekben a gyerekek mesélhetnek friss élményeikrõl.
  • Ezután pár rövidebb versike, ének jelzi a komoly munka kezdetét.
  • Átrendezik az osztályban a padokat s az ezt követõ 30-40 percben, az ún. ritmikus részben verseket mondanak és dalokat énekelnek az évszakokról, ünnepekrõl, testük mozgásában ismerkednek a testsémákkal (jobb-bal, fent-lent, elöl- hátul), a formákkal (egyenes-görbe), a számokkal vagy éppen a betûkkel.
  • Ezután újra a padba ülve hallgatják, amint egy mesében elõbukkan az új szám, betû vagy forma.
  • Miután látták a táblán a formát, lejárják a földön, nagy mozdulatokkal lerajzolják a levegõbe a kezükkel, nyitott szemmel és csukott szemmel is, lerajzolják csomagolópapírra, majd a nagyalakú, sima füzetükbe vastag méhviaszkrétával.
  • Az óra végén gyertyát gyújtanak, párnákra ülnek a földön, és mesét hallgatnak. A tanár a gyerekek életkorának, élethelyzeteinek megfelelõ mesét, az elsõ osztályban leginkább Grimm, illetve magyar népmeséket mond el.
A közösen elfogyasztott tízórai után következik a nagyszünet, amit az udvaron töltenek. Ezt követi általában két szakóra, melyek rövidebbek, 45-45 percesek.

Fõtantárgyak az epochális oktatásban


„Megszámlálok mindent, ami csak körülvesz,
Néhányból, kevésbõl hamarosan sok lesz.
De mi az, mibõl nincs több és számtalan?
Az egész világ: egy és oszthatatlan.”

Számolás
Megtapasztalják, mi is az egység, majd megjelenik benne a kettõsség, a hármasság, stb. Már elsõ osztálytól megkezdõdik a négy alapmûvelet párhuzamos bevezetése. A gyermekek elõször a római majd az arab számokkal ismerkednek meg, s a húszas számkörben végeznek mûveleteket.
Számlálnak, számolnak mozogva, kötelet ugorva, apró tárgyakat rakosgatva, kötés közben...
                   
Írás-olvasás
A gyermek azt az utat járja végig, amelyen az emberiség eljutott a képírástól a betûkig, a mûvészi megközelítés itt is fontos. Megtanulják a nyomtatott nagybetûket, s olyan verseket írnak le, amelyeket már ismernek, kívülrõl tudnak. Elsõ osztályban a hangsúly az íráson van, olvasni csak a maguk által írt szavakat olvassák a gyermekek. A kéz finommozgásait nem erõltetik, vastag méhviaszkrétával írnak nagyméretû, sima füzetbe.

          
„Jön elõre Egyenes,
Vele szemben Görbe,
(Miért járnak egyenest,
miért nem járnak körbe?)
(Zelk Zoltán)
Formarajz
A formarajzban a gyerekek eljutnak a formák átélésén át azok megalkotásáig. Mielõtt a gyermekek füzetbe megrajzolják, nagymozgásokkal (lábbal kijárva, karral a levegõbe rajzolva) élik át a formát létrehozó mozgást. A rajzoláshoz nagy alakú füzetet, valamint méhviaszból készült, tégla és rúd alakú krétákat használnak.
A formarajz segíti a különbözõ térirányok tudatossá tételét, elõkészíti az írást és a geometriát.
                 

Szakórák

Idegen nyelv - angol nyelv
Az óra elsõsorban az adott idegen nyelven folyik. A gyermekek az év során egyre több verset, dalt, gyerekjátékot sajátítanak el. A ritmus segíti õket a tanulásban, s hozzászoknak, hogy hosszabb mondatokat, szövegrészeket mondjanak, ami szabad beszédnél még nem lenne lehetséges.
A témák közvetlen környezetükbõl valók. A megértést aktív mozgás, aktív részvétel segíti, történeteknél pedig képek.


„Fut az ecset a lapon,
mint a jó szán a havon.
Nyomot is hagy, színeset,
Keskenyet és széleset.”
Festés
Az elsõ három évben formák nélkül ismerkednek a tiszta színminõségekkel. Nagy felületû, vizes lapra, akvarellfestékkel, széles ecsettel dolgoznak, kezdetben csak egy-egy alapszínnel. Késõbb kis történetekhez kapcsolva a színeket egymás mellé festik, majd keverik.

                
„Van nékem egy kedves furulyám,
Azon minden nótát tudok ám,
Nem adom a kedves furulyám,
Hogyan fújnék nótát ezután?”
Zene - furulya
Az elsõ osztályokban a legfontosabb hangszer az emberi hang. Az éneklés mellet a gyerekek a pentaton furulyával ismerkednek meg tanítójukat utánozva.
Az iskola elsõ éveit, az óvodához hasonlóan, a „kvinthangulat” hatja át, melynek egyik legfontosabb jellemzõje a lélegzés minõsége. Annak, hogy a gyerekek váltakozva hol maguk zenélnek, hol hallgatókká válnak ébresztõ, harmonizáló hatása van a lelkükre.
Éneklés és mozgás még együtt járnak ebben az életkorban. A gyerekek csak a külsõ mozgás segítségével képesek egyfajta belsõ csendet, nyugalmat átélni, amire a zene befogadásához és mûveléséhez is szükségük van.


„Megyek itt, megyek ott,
Egyszer bal, egyszer jobb.
Fenn az ég, lenn a kút,
Hideg jég, hosszú út.”
(C. Schleuning)
Euritmia
Az euritmia-órát a mesehangulat hatja át. A mesék képeivel belsõ átélésbõl jelennek meg a térbeli formák. A mozdulatok teljesen az utánzásra épülnek. A zene csak kíséri a mozgást, hangulati aláfestést biztosít.

Kézimunka
A kézimunka, mint manuális tevékenység arra készíti fel a gyermeket, hogy akaratát a gondolkodásban is mûködtesse.
A fõ téma a kötés, mely fejleszti mindkét kéz mozgékonyságát, a róluk való tudatosságot.. A gyerekek maguknak kötõtût csiszolnak, fonalat gombolyítanak, fonnak, csomóznak, olyan tárgyakat készítenek, amelyeket aztán használnak is: pl. labda, furulyatok, ceruzatartó.
A kötés mellett minden órán az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódva alkotnak valamit, megismerve és felhasználva többféle természetes anyagot, mint pl. a gyapjú, méhviasz.








„Tenger felett albatrosz jár,
Tó szélén a gém,
Kerti tóban béka ugrál,
pocsolyában én!”
Mozgás - torna
Az elsõ osztályos testnevelés fontos eleme a ritmus, amely sokféleképpen áthatja egy osztály életét. Különösen fontosak: a szökdeléses játékok, az ugrókötél használata, amely egy rajtunk kívül álló erõt képvisel, amelynek ritmusát követni és érezni kell, a tapsjátékok, melyek a kéz koordinációját és a sorrendiséget iskolázzák, valamint a babzsák-gyakorlatok, melyekben a gyermekek adogatják, dobják, elkapják a babzsákokat.
Dalok, versek és mondókák is kísérik az efféle gyakorlatokat, így a mozgás könnyed marad és a légzés ritmusával együtt halad.

Eseménynaptár