Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

5. osztály



Életkori sajátosságok

A gyermek ebben az életkorban, koránál fogva, mozgásában bizonyos könnyedségre és kecsességre tesz szert. A koordinált, kiegyensúlyozott és harmonikus mozgás kulcsfontosságú ebben a fejlõdési fázisban. Lelki fejlõdésükre jellemzõ az, hogy tovább erõsödik az én és a világ megkülönböztetése, növekedni kezd az egyéni, "akarati" tényezõ.

Azáltal hogy növekszik az emlékezõtehetségük, kialakul idõérzékük is. A memória teszi lehetõvé, hogy visszatekintsenek a múltba, és megtervezzék a jövõt, és mindez a tudatosság és a felelõsségérzet megerõsödését indítja el. Intellektuális és morális értelemben a gyermek megérett az új kihívásokra.

Ez év jelzi a gyermekkor és a pubertás közötti fordulópontot. Olyan szintet képesek elérni, amirõl nem is álmodtak volna.

Fõtantárgyak az epochális oktatásban

Magyar nyelv és irodalom
Ebben az osztályban az irodalom önálló epochaként jelenik meg, melynek keretében a gyermekek önálló fogalmazásokat kezdenek írni, életrajzi kutatásokat végeznek, vázlatot készítenek általuk olvasott könyvekrõl, és kérdéseket fogalmaznak meg, ajánlásokat készítenek mások számára. Ennek elsõdleges célja, hogy a gyerekek megtanulják világosan kifejezni szándékaikat és kívánságaikat.

A másolást felváltja a tananyag diktálás utáni leírása, ez nagymértékben elõsegíti a helyesírás készségének fejlõdését.
              
               











Történelem
A történelmi tanulmányok középpontjában az õsi India, Perzsia, Mezopotámia, Egyiptom és görög kultúra áll.

Sok érdekes példát hallanak arról, hogyan alapozták meg a régmúlt idõk mai kultúránkat.

A történelmi események elbeszélése és leírása által a szóbeli és írásbeli kifejezõképességük fejlõdik. A témákhoz kapcsolódó rajzolás, festés, agyagból való modellezés, a színdarabok, a történelmi szituációk eljátszása a régmúlt eseményeinek, élethelyzeteinek mélyebb átélését szolgálják.
              
 
                  










Földrajz

A földrajz-tanulmányok során a gyermekek megismerik a világ egy darabkáját, de oly módon, hogy az ismeretekhez érzések is kapcsolódjanak. A gyermekkoruk középsõ periódusában lévõ gyermekek számára szóló földrajztanítás megkívánja, hogy tapasztalatokon és élményeken alapuló tényekkel ismertessük meg õket. A tanulmányok során "felfedezõ utakra" lehet õket vinni közvetlen lakóhelyük közelében lévõ folyók mentén.

Az 5. osztályosok megismerkednek hazánk és a Kárpát-medence fõbb tájaival és azok jellegzetességeivel. Folytatódik a térképrajzolás, falitérképek, atlaszok használata.










Természetrajz és biológia
A természetrajz-tanulmányok elsõ nagy témaköre a növénytan. 5. évfolyamban a gyerekek a pubertáskor viszonylag nyugalmas idõszakát élik át az ezt követõ kamaszkor viharai elõtt. Ez megfelelõ idõszak a növények tanulmányozásához, melyek növekedése és mozgásai a formák, a megnyilvánulások és a színek nyugodt szépségét sugározzák. Mindegyik növényt a tájjal, a talajjal és a klímával összefüggésben kell vizsgálni.

A növények tanulmányozása csendet, nyugalmat, pontos megfigyelést, a növekedési mozgás észleléséhez való érzéket igényli.
A másik nagy témakör az állattan, melynek keretén belül a már 4. osztályban megismert állatcsoportokat részletesebben tanulmányozzák, bizonyos kijelölt témákat önállóan dolgoznak fel, finom megkülönböztetéseket tesznek a hasonló állatok között.
Matematika
Ötödik osztályban a diákok felfedezik a tizedes törtekkel való számolás praktikusságát. Ebben az évben a fejszámolások állandó gyakorlása és az ismétlés segítségével a gyermekekben kialakul az a képesség, hogy az egész és törtszámokkal, valamint a tizedes törtekkel biztosan számoljanak.

A másik fontos terület, amivel foglalkozunk, a szabadkézi geometria, mely elvezet a mértani alakzatokhoz: kör, négyzet, háromszög, egyenlõ oldalú és egyenlõ szárú háromszög, derékszögû háromszög. Kiinduló pont lehet az egyenes és görbe vonal közti polaritás. Azért, hogy a diákok intenzív tapasztalatokat szerezhessenek errõl, szabadkézzel, körzõ és vonalzó nélkül rajzolnak.

Szakórák

Idegen nyelv
A 11. életév környékén erõsen ritmikus memóriával rendelkeznek a gyerekek, így sokat képesek befogadni. Erõsödik a nyelvtan iránti érzékük, a szókincset már tudatosan tanulják és gyakorolják. Az egyre bõvülõ, változatos szókinccsel képzeletüket használva tudják alkalmazni a szavakat rövidebb történetek megírásában.

Testnevelés
Az ötödik évfolyam vezérmotívuma az ókori görög olimpiai ideál. Az igazság, szépség, és jóság ideálja kell, hogy áthassa a tevékenységeket, míg az öt klasszikus gyakorlat, a futás, ugrás, birkózás, diszkosz- és gerelyhajítás az õsi belsõ mozdulatokat tükrözi, melyek a morális nevelés alapját adják.

A tanév végén rendezik meg a magyarországi Waldorf-iskolák "ókori görög olimpiáját", melyre mindegyik ötödikes osztály egész évben készül. A versenyszámokban való küzdelmeket a nyitó és záró ceremónia, illetve a lakoma foglalja keretbe. A gyerekek városállamokba osztva versengenek és a több napos esemény végén, eredményeik elismeréséül mindannyian medált kapnak.
          
 

Euritmia
Az ötödik évfolyamban a nyelvtani elemek elmélyítése mellett különös hangsúlyt kap a hang- és szómozdulat megalkotása. Újdonságként felfedezik a saját alakjuk geometriáját: az ötágú csillagot. Ezt a formát térben is átélik, mozgással bemutatják. A történelemmel összefüggésben a régi kultúrkorszakok hangulatát idézik fel. Õsi templomi táncok elemeivel ismerkednek. A munka alapvetõen frontálisan folyik.

Zene
Ebben az életkorban a gyerekeknek újfajta igénye ébred belemerülni a harmónia minõségébe, amely lehetõvé teszi, hogy elõször két-, majd többszólamú darabokat énekeljünk velük. Bár a kotta szerepe évrõl évre nõ az osztályban, a diákok továbbra is tanulnak komoly darabokat hallás után.

Képzõmûvészetek

Festés
A festésórák lehetõvé teszik az elmélyülést a fõoktatás adta témákban. A növénytan témái arra adnak lehetõséget, hogy a gyerekek "növényhangulatokat" teremtsenek finomabb, árnyaltabb színek használatával.

 

A földrajz epochához kapcsolódva térképeket festenek, megmutatva a minõségi különbségeket partvonal és óceán, a folyó formái, valamint a hegységek és a síkságok között.

Elmélyítve a történelem epochán tanultakat, mitológiai képekkel is dolgoznak.

       

Formarajz
Az ötödik osztályban a formarajz szabadkézi geometriai ábrázoláshoz vezet. A geometriai formák elforgatásával, tükrözésével különféle minták érhetõk el. A gyerekek kiszínezik ezeket a sokszor virágszerû formákat, így szembetûnõ kapcsolatot teremtenek a növénytan-epochával.









Agyagozás

Az agyagból való formázás kiindulópontja a gömb és a piramis alaptapasztalata. Agyagozáskor a fejlõdõ gyermek természetében aktív formáló-erõkkel dolgozunk. Ilyenkor a forma-, mozgás- és a tapintóérzék válik különösen tevékennyé. A munkára való ránézéskor a gyermek "látó-képességei" aktiválódnak különösen erõteljes módon.







Mesterségek

Kézimunka
A 10. és 12. életév közötti gyermekekben a harmóniával együtt kerül elõtérbe a kör, mint az újból megjelenõ egység jelképe. Elsajátítják az 5 tûvel való körkötés technikáját, melynek segítségével zoknit és egy- illetve ötujjas kesztyût kötnek.

Az olimpiához kapcsolódva görög ruhákat varrnak, melyeket a történelmi kornak megfelelõ mintákkal díszítenek textilfestéssel, vagy hímzéssel.
Fafaragás
A gyerekek megismerkednek a különbözõ anyagokkal, fafajtákkal, és nem utolsó sorban a fafaragáshoz szükséges alapvetõ szerszámokkal, pl.: fafaragó-késsel, fûrésszel, kézifúróval, kalapáccsal, reszelõvel, stb. Ezek segítségével kérgekbõl, gallyakból különbözõ alakzatokat, varázslatos állatokat, törpéket, juhot és pásztort készítenek. Késõbb egyszerû használati tárgyakat is faragnak, mint pl.: vajazókés, keverõkanál, stb. Az év során megtanulják a fejsze használatát, tûzifát hasogatnak, darabolnak.

Eseménynaptár