Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

Márton-nap

A waldorf iskolások lampionos Márton napi vonulása
 a szombathelyi Parkerdõben
 2010. november 12-én 17.00 órai kezdettel.





Márton

 

Az éjjelen át viszek egy kis fényt,

Mit a Nap tüze gyújtott egyszer rég,

Mint csillag-szikra úgy ragyog,

Szent Márton tüze, láthatod.

  

            Miért pont Márton a következõ szent Mihály után, akit ünnepelünk…?

Nézzünk bele kicsit a történelembe!

Régi indiai ünnep: Rama csatából való gyõztes hazatérésérõl szól,

Régi római ünnep: ludat ettek e napon, annak emlékére, hogy ludak gágogtak egykor a Capitóliumban, s mentették meg így Rómát…

Mindkét ünnep a fénnyel kapcsolatos.

            Tudni lehet: történt valami régen az emberiséggel, ami a fényhez kötõdik, s ennek a történetnek itt vannak a nyomai…

S mindehhez a természeti kép: sötétednek a napok, az ember fényt keres.

            A magyar néphagyományban ilyenkor zárják le a gazdasági évet.

A föld most többet nem tud nekünk adni. Eddig a föld adott az embernek- most az emberen van a sor, most nekünk kell valamit adnunk.

Például f é n y t. Ki kell menni a kis lámpásokkal…(Ez a fény már nem kívülrõl jön.)

 

            Hol van Márton az évjárásban?

Elõtte Mihály leûzte a gonoszt a Földre, fenn (meg)marad a tiszta világosság. Ez az a fény, amelynél Márton meglátta a koldust…

            A 31. heti Spruch szerint „…a fény a szellem mélységeibõl nagyszerûen törekszik kifelé…”, a 32. szerint „ …érzem, hogy saját erõim növekedve gyümölcsözõn  a világnak ad engemet…”

Ezek azok a fogalmak vihetnek közelebb Mártonhoz.

 

Márton (Martinus - kicsike Mars) olyan dolgokat cselekedett, amelyek nem fértek bele a születésekor reá szabott éltbe, individuumként cselekedett.

Katonaként (bár jó katonaként) élete kezdett elsötétedni- kezdte elveszíteni a kapcsolatot a szellemi világgal-, ahogy a természet is kezd novemberben; aztán a maga erejébõl kezdte visszanyerni, ahogy a fény is az erejét.

 November 11-én szent Mártonra emlékezünk, aki ezen a napon halt meg.

            Míg a felnõttek, nagyobb gyerekek a kertben felássák a virágágyásokat, kiszedik a virághagymákat, rõzsével betakarják a fagyra érzékeny növényeket, a kicsi gyerekek köveket gyûjtenek, s kis zugokban s a gyökerek között törpeházakat építenek.

A lámpásünnep napján tehetünk a kis törpeházikókba is teamécsest, az ünnep alkalmával a törpéknél is világítson ünnepi fény…

Szép szokás, hogy a gyerekek szürkületben  kis lámpácskáikkal énekelve sétálnak az utcákon, olyan, mintha az utolsó napfény megajándékozta volna õket .A papírlámpás olyan, mint egy egészen más jellegû fény elsõ felragyogása, az elsõ szikrája annak a belsõ fénynek, amely Karácsony felé érlelõdik.

A manófigurák készítése a természeti lelkek iránti tiszteletnek és létezésük számon tartásának hagyományát tükrözi.


Eseménynaptár