Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

Mihály nap

Szent Mihály napja (szeptember 29.)

 

Szent Mihály napját abban az idõszakban ünnepeljük, amikor a napok rövidebbé válnak, a sötétség elhatalmasodik. Szent Mihály az emberiség védõje, aki legyõzi a Sárkányt, erõsíti bennünk a bátorság, az együttérzés és a kitartás eszméit. A gyerekek történeteket hallgatnak a bátor lovagról, aki fénykardjával legyõzi a szörnyet. Ez a kép a gyerekeket arra szólítja, hogy lelkükben is szembe tudjanak nézni saját félelmeikkel.

 

Szent Mihály ünnepkör

 

Mihály arkangyal - aki magában hordozza az õserõt, aki az emberek bátorítója, segítõje, a gonosz hatalmának legyõzõje - az ünnepkör meghatározója. Szent Mihály történetét mesében és az ünnepkörhöz kapcsolódó játékokban jelenítjük meg. Ebben az idõben tesznek a gyerekek "bátorságpróbát", ahol néhány akadályon kell magukat átküzdeni, és ha bátor volt, akkor jutalmául megkaphatja Szent Mihály kardját, a bátorság bíbor palástját, és a koronát a fejére. A legenda ilyen átélésével jut élményhez a gyermek, amely majd segíti, hogy késõbbi élete során önmaga is meg tudjon küzdeni a maga sárkányával, gonoszával és azt a lelkében le tudja gyõzni. Az ünnephez szorosan hozzákapcsolódik a mérleg és a kenyér szimbóluma, ami az évszakasztalon és a mindennapi tevékenységekben is megjelenik. A mérleg az emberi mértéket mutatja a jó és rossz között, amit mi a gyerekekkel együtt az évszakasztalon elhelyezett mérlegben megjelentünk a reggeli körök alkalmával. A mérleg egyik serpenyõjében egy nagy fekete kõvel jelképezzük a rosszat, míg a másik serpenyõjében a gyerekek által gyûjtött fehér kövecskékkel, a jót helyezzük szembe és mérjük meg a jócselekedetek "súlyát".

A nyárhoz kapcsolódva még ebben az idõszakban a búzamagokat kiszedegetjük a kalászokból, megõröljük, és bedagasztjuk, cipónak kisütjük. Ez a Mihály cipónk, mely jelképezi, hogy ezentúl, az év során, csütörtökönként az új gabonából készítjük el cipóinkat, kalácsainkat. Ezzel is a természet folyamatosságát kívánjuk jelképezni.

Festéssel papírsárkányt készítünk, így a négy fõelem egyikével, a levegõvel kapcsolatba kerülünk. A bátorság próba alkalmával a négy fõ elemmel küzdenek meg a gyerekek / tûz, víz, levegõ, föld/.


Ebben az idõben fontos, hogy felébresszük a gyerekek jó szándékát. Az ünnep elsõ reggelén pl. egy kétserpenyõs mérleg egyik felét egy nagy fekete kõ húzza le, a gyerekek segítsenek Mihály arkangyalnak azzal, hogy minden nap  mese után egy-egy fehér kavicsot tesznek a másik serpenyõbe.(Vagy minden egyes jócselekedet után tehetnek egy-egy fehér kövecskét.) Egyszer csak egyensúlyba kerül a mérleg, majd a „jó” oldal lesz a nehezebb.

 

Sárkányeresztés- ez a szép szokás nagyon jól illik Szent Mihály ünnepéhez: A magasan repülõ sárkányt erõsen tartja egy gyermeki kéz lenn a földön, s vissza is tudja hozni akár.

MIHÁLY     -    M I C H A E L

 

Héber eredetû név, jelentése: (a)ki olyan, mint az Isten.

Õ olyan jelentõs szellemi lény az emberiség fejlõdésén belül, hogy mind a három szellemtudomány, ill. világvallások is ismerik, esetleg más néven.

Indiában: Indra.

Perzsa kultúrkorszakban: Vahumáno.

Egyiptomban: Marduk.

Görög-római korszakban: Michael.

 
 Mihály naptól Karácsonyig 12 hét van. Érdemes minden héten Mihály egy-egy tettében, tulajdonságában elmélyedni.

Pl. Mihály a gondolatok tüzes fejedelme,

      Mihály a karma egyik ura,

     Mihály a hallgatag szellem…

Eseménynaptár