Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
kezdőlap Oldaltérkép Kapcsolat
kezdőlap Oldaltérkép Kapcsolat
Waldorf pedagógia
Történetünk
Jelentkezés
Óvoda
Pedagógiai elvek az óvodában
Éves kalendárium
Baba-mama délután
Az óvoda napi rendje
Az óvodai hét rendje
Óvodai munkatársak
Jelentkezés
Időszakokról
Ünnepeink - szülői szemmel
Munkás délutánok
Waldorf-Óvodapedagógiai Program
Általános Iskola
Gimnázium
Támogatóink
Közérdekű
Ideiglenes felvételi jegyzék
Rólunk írták
Álláshirdetés
NAPTÁR
2009. Május Június 2009. Július
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  
FOTÓGALÉRIA PROGRAMAJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ PARTNERAJÁNLÓ SPORT KAPCSOLAT
Szülői Estek időpontjai tovább
Kedves Szülők! A következő szülői estek időpontjai az iskolában: 2018. május 28-30.
Baba-mama csoport tovább
Kedves Szülők, Érdeklődők!
A Baba-mama foglalkozások időpontjai a következő időszakban: 2018. március 2., 9., 23. - péntekenként, 16 órától.
Bejelentkezni a következő e-mail címen lehet: magner.eniko@gmail.com

Drámaelőadások, 2017 tovább
Felkerültek a 2017. május - júniusi drámák képei.

Waldorf Kisovi kezdeményezés tovább
A társadalmi változások hatásai óvodánkban is megmutatkoznak. A kisgyermekes családok megsegítésére szeretnénk életre hívni egy Waldorf Kisovi kezdeményezést, 2 - 3 éves gyermekek számára. >>
A nagy Romulus - visszhang és képek tovább
A galériába felkerült néhány kép a 12. osztály drámaelőadásáról, valamint itt olvashatjátok a darabról készült beszámolókat is. 
Megjelent a Regényes ifjak 12-14. kötete tovább
Megjelent a Regényes ifjak sorozatának 12., 13. és 14. kötete:
Háklár Dóri:
Nem tudom
Csillag Barnabás: Álomvilág
Ilyés Veronika: Ég veletek hinták! című füzetkéje!
Rólunk írták - A vörös malom diákoktól tovább
A 12. osztály drámaelőadásáról jelent meg az alábbi cikk a Vas Népe 2014. február 13-i lapszámában =>>
1% tovább
Kérjük  támogassa a Szombathelyi Waldorf Óvodát, Általános Iskolát és Gimnáziumot fenntartó kiemelten közhasznú egyesületet adója 1 %-ának felajánlásával!
Könyvajánló: Nagy gyermek-kalauz tovább
Kedves Ismerősök, Érdeklődők!
Örömmel adhatom hírül, hogy megújult tartalommal, 750 oldalas terjedelemben, új köntösben ismét kapható a NAGY GYERMEK-KALAUZ!
Rólunk írták... tovább

Iskolánkról egy cikk jelent meg a Nyugat.hu-n.
"Ami először feltűnik: nincs iskolaszag. Bent aztán, ami legelsőre szemet szúr, az a tantermek emberbarát miliője.

Pedagógiai elvek az óvodában

Pedagógiai alapelvek az óvodában

Rudolf Steiner szerint az élet valósága nemcsak azt foglalja magában, ami szemmel látható, hanem rejtett mélységeiben egy eljövendő állapotot is hordoz. Így minden gyereket mint a „jövő csíráját" lehet szemlélni, aki az őt nevelő egyént arra indítja, hogy új képességet fejlesszen ki magában: tanulja meg a jövő jeleit minden jelenségben, minden gyerekben felfedezni, megismerni, ápolni. Ilyen értelemben a waldorf-pedagógia az emberben élő szellemi individualitást a világban élő szellemiséghez akarja vezetni.

A kisgyerek mint a világra nyitott érzékszerv

A kisgyerek érzékleteiben él. Minden, ami a környezetében történik, akarva-akaratlanul hatást fejt ki rá. A látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás benyomásai töltik ki belső világát, ezek irányítják és vezetik tapasztaló, megismerő tevékenységében. A gyerek azonban nemcsak a fizikai világot érzékeli, hanem a pszichikus világot is. Ezen belül elsősorban a számára fontos másik embert - az anyát, apát, testvéreket, majd az óvónőt...
A waldorf-pedagógia felfogása szerint a gyerek nem csak kommunikatív és metakommunikatív jelzésekben fogja fel a másik ember pszichikus állapotát, realitását, hanem mintegy közvetlenül is. Átél - ha nem is tudatosan - olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek.
Az első években még nagyon közel áll egymáshoz a testi és a lelki fejlődés, így számos kölcsönhatás figyelhető meg: ha szeretettel, figyelemmel, örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal veszik körül a kisgyereket, akkor az kedvezően hat az ő érdeklődésére, az érzékelés intenzitására. Egy ingergazdag, sok érzékszervet igénybevevő környezet előhívja a gyerek belső aktivitását, erősíti a tevékenységekben, mozgásban is megnyilvánuló „testi intelligenciáját".
Nagyon fontos, hogy a gyereknek elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataiból származó élményeket és elsajátítani a sokféle minőséget, különbözőséget mindegyik érzékszerv területén.
A kisgyereket környező felnőtt világ felelőssége és egyben feladata, hogy biztosítsa az ingergazdag fizikális, pszichés környezetet és hogy „ne csapja" be a gyereket érzékleteiben.
Ezért javasolt a természetes anyagok használata a fajsúlyt és a felületi viszonyokat „tévesen" reprezentáló műanyag játékokkal szemben (az állat szőrös, a fém fémes tapintású és nehéz stb.). Ezen felül pedig a nevelőnek megfelelő belső tartalmakkal - érzelmekkel és gondolatokkal - kell a gyerekek közé lépnie.

Az óvodai nevelés alapgondolatai

A waldorf-óvodapedagógia a későbbi egészséges életvitelt akarja megalapozni munkájával; e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak meg teljes mértékben.
Minden egyes gyerekben megnyilvánul a sokrétű emberi természet, melyet az óvónő tisztelettel tanulmányoz. A pedagógus a gyerek megnyilatkozásaiból „tudja meg", hogy mire van szüksége a gyereknek, s ezek nemcsak szóbeliek, hanem ugyancsak sokrétűek: ezek közé soroljuk pl. a test-meleget, az egészség-betegség jeleit, a lelki állapotok megnyilvánulásait, s a tudati fejlődés megtapasztalható mozzanatait is.
Ez speciálisan kimunkált megfigyelést igényel, amely ítélet és előítélet mentes. Nem engedi a szabadon feltörő kritikát, sőt nehézségeket leküzdő szeretetteljes együttélést vállal a gyerekkel, amelyben a gyerek emberi méltóságát megőrizheti.
A nevelés a gyerekben működő természetes erőket támogatja, mégpedig úgy, hogy a gyerek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja a zavaró és erőszakos befolyásokat.
A cselekvés az érzés és a gondolkodás fejlődésében az óvonő figyelmes, tapintatos vezetéssel segít, amely nem engedi a túlterhelést, hanem védi a gyerek saját érésének, kibontakozásának tempóját. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerek saját útját a megfelelő módon találja meg, s ezen egyre önállóbban járjon.
Óvni kívánja a gyerek fejlődő belső világát, fokozatos érdeklődését segíti elő: ott ajánl segítséget, ahol a gyerek éppen tart és megvárja, hogy önállóan találja meg a következő lépést. Elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget nyújt. A nevelő törekszik megérteni a gyerek világát, s tiszteli alakuló világképét.
Az óvónő tudatában van annak, hogy minden érzékelés kihív a gyerekből válaszként egy belső gesztust, megmozdulást, amit majd az átélés után képszerű, álomhoz hasonló szemléletben dolgoz fel. Ha ezt a folyamatot nem sürgetik, akkor a természetes érési folyamatok biztosítják a sajátos gyerekkori erők (teljes figyelem és nyitottság, fantázia, kezdeményezőkészség, eredetiség és szociális érzés) átmentését a későbbi életszakaszokra is. A külső, a nevelő által gyakorolt vezetést a gyereki személyiség belső vezéreltsége helyettesíti, amely alapot képez a szabad önismeret által meghatározott közösségi élethez.
Az óvónő kivárja azt az időpontot, amikor a gyerek maga kezd cselekedni. A waldorf-pedagógia ebben az életkorban mellőzni szeretné
■ a példakép és tapasztalati tartalmak hiányát
■ az idő előtti, túl korai fejlesztést
■ a tevékenységekben, vagy más módon megnyilvánuló egyoldalúságot
■ a gyereket körülvevő, s rá ható idegességet, hajszoltságot és - ebből fakadóan - a kezdeményezési kedv hiányát 
■ a rossz (beteg) példák követését
■ az elidegenedést, a természeti és emberi világ, az ember és ember közötti kapcsolatok átláthatatlanságát
■ a magányosságot (ha a gyerek nem oszthatja meg belső élményeit mással).
A waldorf-óvoda minden apró mozzanatával a kisgyerek életformáját szolgálja. Igyekszik jó minőségű táplálékot adni a gyerek testének, lelkének, egész személyiségének.
A gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öltöztetés-öltözködés nemcsak a gyerek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben a lelkét is ápolják, növelik biztonságérzetét. Ezt az „anyai" gondoskodást az óvónő tudatosan magára vállalja, mivel ez nevelői tevékenységének, a gyerekekkel való kapcsolatának meghatározó része: e tevékenység közben folyamatosan tájékozódhat a gyerek állapotáról, testi-lelki közérzetéről. Fejlődése során a gyerek egyre önállóbban látja el testi szükségleteit, majd az óvónő mintáját követve ő is felajánlja segítségét a kicsiknek. A családias kapcsolat az egész csoportot átöleli.
A waldorf-óvoda áttekinthetővé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyerek körül. A gyerek látja a felnőtt tevékenységében, hogy mi miből lesz (kenyér a búzából, baba a fadarabból stb.), így későbbi életkorokban is otthonosan mozog az őt körülvevő világban.
Óvni szeretné a gyerekkort, hogy a gyerek csak lassan ébredjen fel a kreatív erőket felszabadító, képdús gyermeki álomvilágból. Ennek az a célja, hogy az „ébredés" után viszont valóban önállóan, biztosan, erőteljesen, éberen tudjon élni a világban.
A nevelés a gyerek individuális fejlődését differenciált módon segíti és módot ad lényének a közösségben való kibontakoztatására is. Azáltal, hogy mindenkinek van szerepe, a „mindenkire szükség van" élmény és a szolidaritás érzése végigkíséri őket kibontakozó életük során.



Beállítás kezdőlapként | Hozzáadás a kedvencekhez | Ajánlás e-mailben | Szerzői jogok
Copyright © 2009. Waldorf. Minden jog fenntartva.
www.ysolutions.hu