Bullying

Interjú Kovács Klárával

Felébredni. Meghallani az ébresztőt, és abban a pillanatban összegömbölyödni. Lekapcsolni és azt kívánni, bárcsak a fejre húzhatnánk a takarót, és ne kellene megtenni. Számolgatni a napokat félálomban, hogy még hányat kell kibírni a hétvégéig, ami egy csepp szünetet jelent. Ülni a buszon, vagy a kocsiban, ringatózni előre- hátra, a kezeket tördelve. Megállni egy pilantra az épület előtt, mert a gyomor görcsbe rándul, a szív pedig úgy kalapál, hogy már a fülben hallani. Lépkedni a folyósón, akaratlanul is azon gondolkodni, aznap mi fog következni. Megint lökések? Felrúgás? Ütések? Vagy szavak? Megjegyzések? Gúny? Teljesen mindegy. Mind ugyanolyan fájdalmas. Ugyanolyan mélyre megy.  A terem ajtaja előtt vonakodni mert az ész azt diktálja, lenyomni a kilincset, mert kötelesség bemenni, az ösztönök viszont azt kiáltják, futás, mert veszélyes a helyzet. Ilyenkor nagy levegőt venni, kiszámolja még egyszer, hogy hány nap van még a szabadnapig, majd azt, hány nap van egy hosszú szünetig, azután azt, hány év van még hátra, végül pedig megtippeli azt is, mennyi ideig lesz képes az egészet kibírni.
Egy nagyon aktuális és gyakori témáról beszélgettem Kovács Klára pedagógussal, angol tanárral, arról mi is az a bullying, mit tehet egy tanár vagy mit kezdhetünk mi mindannyian vele.
-Tudom erre, nagyon nehéz választ adni, de az emberek vajon miért bántják egymást? Mi is az a bullying?
-Nem vagyok pszichológus, sem társadalom tudós, de ha a bullying meghatározásából vagy értelmezéséből kiindulunk, (megfélemlít, bántalmaz, terrorizál, hatalmaskodik) akkor lehet, hogy ott a válasz, és a társadalmi nagyságrendben is megfelel. Nem minden veszekedés, verekedés bullying. Mondok egy példát: Például van Peti és Jani, akik összeverekednek Juli miatt, és mondjuk Peti betöri Jani orrát, maradandó sérülést, károsodást okoz neki. De ezzel le van tudva a dolog, Juli választ és elmegy a győztessel, vagy éppen a vesztessel, mert megsajnálja. Ez nem bullying. A bullyingot nagyjából kettő dologról lehet megismerni: hogy hosszú ideig, folyamatosan tart és a hatalomról szól. Tehát hogyha hetekig, hónapokig, évekig piszkálnak, zaklatnak, azért, hogy aki csinálja, megszilárdítsa saját maga pozícióját vagy hatalmát. Tehát ez tulajdonképpen a hatalommal való élés. Vagy visszaélés. Ez a lényege. És számtalan formája van, kezdve a fizikaitól, hogy rugdoslak folyamatosan a pad alatt, hogy böködlek, hogy a folyosón a szünetben amikor elmegyek melletted meglöklek a vállammal. Ez látványos. Ami nem olyan látványos, de szerintem sokkal mélyebb sérüléseket okoz, az a verbális. Itt a name calling – tól elkezdve minden van. Tehát, hogy megyek utánad az utcán, és gúnyosan kiabálom a neved, vagy olyan nevet használok, amit te nem szeretsz, idétlen neveken hívlak, vagy lekicsinyítelek, megalázlak. Négyszemközt, vagy ennek legrosszabb formájában, nyilvánosan, mások előtt, akár elmenve a fizikai bántalomig. Ezt mások végig nézik, mert sajnos a bullyinghoz kell a közönség is, annak szól nagyjából. Egészen addig mehet a dolog, hogy kiközösíthetnek valakit, nem beszélnek vele, semminek veszik, levegőnek nézik., A hatalomról szól és ma az emberek nagyobb része, sajnos brutális eszközöket választ arra, hogy a hatalmát elérje és megtartsa.