Nyolcadik osztály – Digitális kultúra

Napjaink digitális behálózottságában adódik a kérdés, mit lehet “tanítani” ebben a témában a tinédzser korosztálynak? Van-e olyan szegmense a témának, amely úgy kelt fel érdeklődést, hogy közben felébreszti a tudatosság iránti igényt? 

Látható, hogy a mindenkori közoktatás szinte kullog a technológiai fejlődés után. A társadalom mediatizálódása évről évre gyorsul. A mai tizenéves korosztály még nem találkozott óvodás korában annyi területen okos eszközzel, mint egy mai bölcsődés korú. 

A Z generáció készségszinten használ minden technikai eszközt, ami a keze ügyébe kerül anélkül, hogy kutatná annak működési elvét. Az őket tanítani kívánó X generáció számára a médiatudatosság ebben a megértésben rejlik, holott tudjuk, hogy a tartalom nem technológiafüggő. 

Hol találjuk meg azt az ösvényt, amely a tudatos médiafogyasztás felé vezeti gyermekeinket? Körülbelül ott, ahol az egészséges életvitel felé vezető ösvények indulnak. A delphoi jósda feletti felirat első mondatát sokan ismerik: Ismerd meg önmagad! A másodikat nem halljuk sokszor: Semmit se túlságosan!

A Waldorf-pedagógia törekszik minden területen az etikai szemléletet érvényesíteni, így a digitális kultúra tantárgyat is efelől próbálja megfogni. Több más pedagógiai indok mellett ez is oka annak, hogy először hetedik osztályban jelenik meg közvetlen formában. Nyolcadikban a produktivitás oldaláról, a tartalom születésének megismerésén keresztül ismerkedünk a digitális világ működésével. Kitekintünk a technikai fejlődés napjainkban tapasztalható jelenségeire, a harmadik ipari forradalom kézzel tapintható valóságára. 

Törekszünk arra, hogy kutatói, felfedezői legyenek ennek a világnak, élesítsék kritikai érzéküket, és legyen belső igényük e világ megváltoztatására.

Kovács Jakab Demeter