Honismeret és Földrajz (Földtudományok, Környezetvédelem, Közgazdaságtan)

HONISMERET ÉS FÖLDRAJZ

(beleértve a földtudományokat, a környezetvédelmi tanulmányokat, a humán földrajzot, valamint a közgazdaságtant)

Célok és feladatok a 9–12. évfolyamon:

 A felsõ tagozatba való átmenet együtt jár a tanár tevékenységének megváltozásával. Míg az osztálytanítói idõszakban a gyermek lelke igényelte a legtöbb odafigyelést, felsõ tagozaton a gondolkodó szellemet kell felébreszteni benne. A tanuló olyan eszméket keres ebben az idõszakban, melyek saját tevékenységén keresztül az ideálok megtalálásához vezeti õt. A felsõ tagozatos tanuló nemcsak azt várja el tanáraitól, hogy szakember, hanem azt is, hogy hiteles személyiség legyen, akinek ideálja munkájában, sõt, saját életében gyökerezik. A nevelés központi feladata mindazonáltal, hogy megerõsítse az ’Én’-t, minden egyes tanuló szellemi magját. Az oktatás során azt próbáljuk elõsegíteni, hogy az ’Én’ integrálódjék a test organizmusaiba, hogy önnön ritmusára találjon, és hogy olyan képességeket alakítson ki, melyek segítségével kifejezheti önmagát, illetve szociálisan érzékeny viszonyt alakíthat ki a világgal és a többi emberrel.

A felsõ tagozatban a földrajztanítás feladata, mint minden más tantárgyé is, hogy figyelemmel kísérje a tanuló fizikai, lelki és szellemi fejlõdését. Ebben az idõszakban egységes egésznek tekinti a Földet. Kezdve a kõzetek fizikai sûrûségével, valamint a Föld életfolyamataival (vegetációs zónák; a Föld belsejében, illetve víz- és levegõburkában lejátszódó ritmikus folyamatok), befejezésül az emberi beavatkozás hatása a Földre (humán földrajz). Kerülni kell a teljesen absztrakt ismeretek átadását és a fizikai-matematikai oksági láncolatok túlhangsúlyozását. Nem a körülmények, hanem a folyamatok leírása a fontos, melyek a különbözõ régiók népességének kulturális helyzetére vonatkoznak.

A felsõ tagozatban a földrajztanításnak öko-földrajzzá kell továbbfejlõdnie. Példákkal kell bemutatni az emberi tevékenységnek a különbözõ életfeltételekre gyakorolt ökológiai hatásait (esõs és száraz évszakok, sztyeppék, esõerdõk, monszun, és Golf-áramlat klímahatásai stb.), valamint a különféle társadalmak nagymértékben adaptált életstílusait és ipari gyakorlatát (a gyarmatosítás és újragyarmatosítás hatásai az ökoszisztémákban, a társadalmi és kulturális rendszerekben). A felsõ tagozat vége felé a földrajz ’a Föld fejlõdésének tanává’ változik át. Ha tanulunk az õshonos lakosság képességeibõl, azzal a ’partneri viszony a természettel’ szemlélet elsõ magjait vetjük el. Egy emberléptékû társadalmi rend szempontjai a jövõ perspektíváját tárják a diákok elé.
 

9. évfolyam

 

Óraszámok: évi 40 óra (4 epochahét: 40 óra)

Célok és feladatok:

Steiner kifejezésével élve, elérik a „Földi érettséget”, és testileg jobban hat rájuk a gravitáció. A biológiában például ebben a korukban az emberi test „legföldiesebb” részeirõl, a csontvázról és az érzékszervekrõl tanulnak. A földrajzban ennek a „Föld vázszerkezete”, vagyis a kõzetek világa, valamint a kontinensek és kialakulásuk (a Föld szilárd kérge) felel meg. A döntõ tényezõ itt az az elevenség, amellyel a teleologikus erõk magyarázhatók.

A kontinentális mozgásoknak, a hegyek kialakulásának, a vulkáni tevékenységnek, a vetõdéseknek és földrengéseknek a makrociklusait dinamikus folyamatokként kell felfogni, nem szabad redukálni absztrakt és emiatt megfoghatatlan diagramokká, grafikonokká. A tanuló legyen képes átérezni például a vetõdési árok kialakulásának háromdimenziós erõit, amit egész testükkel ragadnak meg, nem pedig pusztán értelmükkel fognak fel.

Ezt nevezzük életteli, résztvevõ tanításnak, amely finomítja a természet erõirõl alkotott élõ és plasztikus elképzelést. Bár nélkülözhetetlen a képanyag használata, a tanulónak elõször ki kell alakítania a szóban forgó folyamatról a saját belsõ képét.

 

Javasolt témakörök:

·         A kontinensek és az óceánok formája, elhelyezkedése és felosztása.

·         A Föld mozgásai és annak következményei.

·         A gyûrthegységek képzõdésének folyamata.

·         A Föld „hegységkeresztjei”.

·         A kontinensek mozgásai a lemeztektonika elméletének alapján.

·         A kémiai elemek szerepe az ásványok keletkezésében, fõbb kristály típusok.

·         A vulkanikus, üledékes, átalakult kõzetek fõbb jellemzõi, kõzetek körforgása.

·         A vulkánok keletkezései, formakincsei, a mélységi magmás ércképzõdés.

·         A Földtörténeti korok áttekintése.

·         A geológiai rétegek, mint a Föld története.

·         A külsõ és belsõ erõk harca a felszínformálásban.

 

Várható eredmények:

·         A diák legyen képes megérteni a Naprendszer kialakulását, és a Föld, sajátosságait a bolygók rend-szerében.

·         Ismerje meg a lemeztektonika alapjait, valamint a kõzetlemezek mozgásainak típusait.

·         Tudja bemutatni a hegység-képzõdés folyamatát, és szerepét a Föld domborzati viszonyainak kialakításában.

·         Tudja értelmezni a kõzetek körforgásának folyamatát.

·         Tanuló ismerje meg vulkáni tevékenység fõbb típusait és szerepét

 

 10. évfolyam

 

Óraszámok: évi 30 óra (3 epochahét: 30 óra)

 

Célok és feladatok:

A 9. osztályos tanuló viszonylag homogénnek látja a Földet. A 10. osztályban megkezdõdik ennek a széthullása, néha egymásnak ellentmondó képekké. A tanuló elveszthet valamennyit a magabiztosságából, és elkezd kételkedni dolgokban. Egyidejûleg elkezdi felfedezni saját belsõ lelki világát, és fokozódó éleselméjûséggel közeledik a világ jelenségeihez.

A biológiában ekkor a legélettelibb szerveket (a mellkasi és a hasi szerveket) és azok mûködési folyamatait tanulja, melyek a lelki világra is hatnak. A földrajzepochában a Földet magát élõ szervezetnek tekinti, melynek folyamatai a Föld mélyében, a szilárd kéregben, a víz- és levegõburokban, sõt a világûrben mennek végbe, melyek közül a legritmikusabbakat érdemes tanulmányozni.

 

Javasolt témakörök:

·         A Föld burkai.

·         A Föld belsõ felépítése.

·         A Föld mágneses erõtere és hatásai.

·         A földön található víz fõbb típusai: felszíni vizek, óceánok.

·         Az tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai.

·         A tengeri hullám keletkezése.

·         A hajózás fejlõdése a kezdetektõl napjainkig.

·         Az óceáni áramlások és a klíma közötti összefüggések, a felszíni és a mélytengeri áramlások: pl. a Golf-áramlat,  az El Niño,  La Nina  stb.

·         A légkör összetétele, kémiai és fizikai tulajdonságai.

·         A ciklonok, anticiklonok keletkezése és hatása az idõjárásra.

·         A Föld szélrendszereinek éghajlat módosító hatása.

·         A klíma és a vegetáció kölcsön-hatása: a Föld ökoszisztémájában.

 

Várható eredmények:

·         A diák ismerje meg a légkör összetételét, és szerepét a miden napi életünkben.

·         Tudja alkalmazni az idõjárási fogalmakat.

·         Ismerje fel a vízburok fontosságát, és hatásait a víz körforgásában.

·         Rendelkezzen ismertekkel a globális felmelegedést kiváltó okokról, és annak várható következményeirõl.

·         Tudja bemutatni, hogyan mûködik a Föld, mint élõ organizmus.

11. évfolyam

Óraszámok: évi 30 óra (3 epochahét: 30 óra)

 

Célok és feladatok:

A 11. osztályban a tanuló  jelentõs lépést tesz önmaga  megtalálása felé. Saját belsõ gondolkodási-, érzelmi- és akaratereje iránti bizalmuk erõsödik. Kezdi megérteni a finom összefüggéseket az ok és okozat szövedékében, valamint azt a gondolkodásmódot, amely a komplex jelenségek, mint pl. az ökoszisztémák megragadásához szükséges. Ez teszi lehetõvé a tanuló elvezetését azon túlra, amit eddig csak elképzelni tudott.

A biológiában például a sejtek világába, az egysejtû élõlények, azaz az elképzelhetetlenül apró lények világába nyer bepillantást.

A földrajz keretében megtartható egy csillagászat epocha, lehetõvé téve, hogy a tanuló belépjen a határtalan birodalmába.

Másrészt viszont a térképészet eleget tesz a tanuló új absztrakciós képességének azzal, hogy a háromdimenziós földet egy kétdimenziós lapon kell ábrázolni. (Steiner az ilyen életkorú tanuló számára javasolta a földmérés epocha folytatásaként a térképészetet).

A speciális földrajzi téma ebben az osztályban az öko-földrajz, amely a világûr, a földfelszín domborzata, a klíma, a vegetáció, és az ember kölcsönhatásait vizsgálja.

A (Föld burkairól szóló) 10. osztályos földrajzepocha folytatásaként a mostani epochának több gazdasági és társadalomföldrajzot kell tartalmaznia.

Ennek nem szabad kizárólag a hanyatló tendenciákra koncentrálnia, mint pl. a szennyezések és az ökológiai pusztítás, hanem meg kell mutatnia a Föld megújításáról szóló tanulmány kezdetét. Például a növekvõ biológiai eltérések pozitív hatásai az ökoszisztémákra a földmûvelés néhány hagyományos formájában, vagy a modern földgazdálkodási programok hatásai. 

Meg kell vitatni az egész koncepciót, hogy mi számít egészségesnek egy ökoszisztémában, hogy világossá váljon:  nem az az egyetlen válasz, hogy a természetet magára kell hagyni, hogy elviselhetõ módon élhessenek emberek a Földön. Az egész éven tartó technológia tantárgy segíthet e tematika elmélyítésében.

 

Javasolt témakörök:

·         A földrajzi övezetesség alakulása az egyenlítõtõl a sarkokig.

·         A függõleges övezetesség szerepe egyes térségekben.

·         A Föld tájai, mint ökoszisztémák.

·         Az emberiség mezõgazdasági kultúrájának fejlõdése a történelem során.

·         A fejlõdõ országok elszegényedése a kizsákmányoló gazdálkodás következtében.

·         Anglia és Oroszország összehasonlítása földrajzi, történelmi és kulturális fejlõdésük tükrében a XII. századtól napjainkig.

·         Az Európai Unió ipari és mezõgazdasági fejlõdése.

·         A modern csillagászat és kozmológia szempontjai (tanítható a 12. osztályban is).

 

Várható eredmények:

·         A diák legyen képes bemutatni a földrajzi övezetesség kialakulásának szempontjait.

·         A tanuló tudja jellemezni a mezõgazdaság fejlõdését a kialakulásától napjainkig.

·         Tudja összehasonlítani a különbözõ gazdasági szinten álló országok fejlõdését.

·         Legyen jártas különbözõ ökoszisztémák felismerésében.

·         Mutassa be az Európai Unió fejlõdését kialakulásától napjainkig.

 

 

12. évfolyam

Óraszámok: évi 30 óra (3 epochahét: 30 óra)

 

Célok és feladatok:

A tanulók látóhatára kitágul a 12. osztályban. Jobban látószögükbe kerül saját életfeladatuk, de a világ problémáira is nagyobb felelõsségtudattal tekintenek.

Az érettség felé tett lépésükkel a tanítási módszer megváltoztatását igénylik. Áttekintést akarnak kapni, keresik a kapcsolódásokat más tantárgyakkal, és megvitatják a technikai forradalom életstílusát.

Iskolaévei végére a tanulókban tudatosulni kell, hogy az emberiségnek partneri viszonyban kell lennie a természettel, és ebben minden egyes embernek tevékenyen ki kell vennie a részét.

 

Javasolt témakörök:

·         A Föld: természetföldrajzi és emberföldrajzi felosztása.

·         Az ember fejlõdésének jelentõsége a bioszféra szempontjából; technika, kultúra, nyelv, vallás, mint a különbözõ népek és nemzetek létrejöttének meghatározó tényezõi.

·         Népességváltozások, népesség-mozgások a Földön a történelmünk során.

·         Ipari centrumok és a perifériák általános jellemzõi és gazdasági kapcsolataik.

·         A rasszizmus és a nacionalizmus, mint ideológiák földrajzi elhelyezkedésük.

·         A gazdasági és pénzügyi globalizáció szerepe az országok gazdasági fejlõdésében.

Várható eredmények:

·         A diák tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentõségük változását.

·         Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezõk földrajzi megjelenését. Következtessen ezekbõl a globális veszélyek kialakulására.

·         Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlõdõ világgal.