Történelem

Célok és feladatok a 9-12. évfolyam számára

  Az eddigi történelemórák az emberiség fejlõdését írták le a mitikus, prehisztorikus korszaktól egészen a materialista civilizációig, és felvázolták a fejlõdéssel járó vallási, szociális, politikai és gazdasági következményeket. A gyermekek így gyakorlatilag is közelebb kerültek a jelenhez. Ez a folyamat most megismétlõdik és egy újabb szintre lép, összhangban a gyermek képességeinek fejlõdésével. A gyermekek már átfogó képeket tudnak alkotni és az eszméket a történelem mozgatórugóiként értelmezni. Kész képek megformálása helyett most inkább saját ítéletalkotó képességük kialakítása a cél. A tanár azt segíti, hogy a fiatal saját személyiségébõl áradó erõbõl tudás szülessen. A történelemóráknak támogatni kell õket azon az úton, ami az átadott ítéletektõl a saját maguk által kialakított ítéletig vezet. Ez tulajdonképpen személyiségük és a világ közötti új kapcsolat kiépítését jelenti.

A 9. osztályban újra felidézik a modern kortól a jelenig tartó idõszakot. A 10. osztály a történelem elõtti idõktõl, a neolitikus perióduson, a mezõgazdaság eredetén és a korai városi civilizációkon keresztül a Nagy Sándorig tartó idõszak átismétlése. A 11. osztályban pedig a görög-római korszakot és a középkort tárgyalják újra. Az 12. osztályban a korábbi, egyes történelmi korszakokat középpontba állító szemlélet kiszélesedik, az egész emberiségre és a világegyetemre tekintéssé. A diákok megtanulják úgy értelmezni saját magukat, mint akik az emberiség fejlõdésének aktív részesei, megtanulják megérteni saját történelmi szerepüket. Egyre inkább úgy látják magukat, mint a múlt örököseit, ugyanakkor azt is érzik, hogy sorsuk a jövõ fejlõdésének csíráját hordozza, és saját, személyes sorsuk is összekapcsolódik az emberiség jövõjével.

A felsõ tagozatban a diákok új szempontokat kapnak a történelem tanulmányozásához. Szükségük van a kísérletezésre, melyet a történelmi kutatás különbözõ módszereivel való megismerkedés jelent. Ez elsõsorban a történész kérdezõ szerepének hangsúlyozásában nyilvánul meg.

 

9. évfolyam

 

Óraszámok: évi 60 óra (6 epochahét: 60 óra)

 

Célok és feladatok:

Ennek az évnek feladata a modern történelem tanulmányozása egészen a jelenig. Ezt a korszakot már átvették az elõzõ osztályban, de most a hangsúly a történelmi fejlõdést kiváltó és irányító eszméken van.

·         A XV-XVI. században az emberiség kiszélesedõ horizontja és annak jellemzõi a téma

·         A XVII. században a régi társadalmi rend felbomlása és az új politikai struktúrák kialakulása

·         A XVIII. században a felvilágosodás eszméi Európában és Amerikában

·         A XIX. században a "legkülönbözõbb emberek történelmének összefonódása"

Mindezt itt kell egyesítenünk a XX.. század történelmével. Az elmúlt évszázadnak magában kell foglalnia a kommunizmus, fasizmus és kapitalizmus antagonizmusát, a globális gazdaság kialakulását és az fejlett és a harmadik világ közötti feszültséget, tartalmaznia kell a csendes-óceáni térség gazdaságának megjelenését csakúgy, mint a hidegháborús idõszak vége óta zajló eseményeinek következményeit.

A modern történelem elemzése elvezethet a szociális és integrációs problémák képéhez, az igazságtalanságok, az elnyomott és megsértett emberi- és polgári jogok, a feltartóztathatatlan és kezelhetetlen történelmi erõk kórképéhez. Ez ugyanakkor csak egy része a teljes képnek. Ha a történelemórák felkeltik a diákok érdeklõdését és belsõ aktivitásra késztetik õket, akkor nemcsak az értelmezés kulcsát kell hogy megadják, hanem a helyrehozás lehetõségével is foglalkozniuk kell. A történelemnek meg kell mutatnia belsõ fejlõdést tükrözõ természetét, mely az embereknek megadja a lehetõséget a társadalom egészségnek megteremtésére csakúgy mint annak megbetegítésére.

A korszakot felölelõ kulcstémák mindegyikének van sötét és világos oldala, még akkor is, ha a történelmi események tükrében a sötét oldal a hangsúlyos. A technológia a klasszikus példa erre. Az ideológia és propaganda mindig szembeállítható a gondolatszabadság lehetõségével, az állami kontroll az egyéni kezdeményezéssel, a félelem a bátorsággal, az igazságtalanság az igazsággal, a hatalom az ellenõrzés és szabadság egyensúlyával, a pesszimizmus az optimizmussal, az utópizmus a bölcs meggondolással. Csak amikor a diákok felfedezik, hogy mindegyik egyoldalú erõ a történelemben szembeállítható egy másikkal és az egyén birtokolja végsõ soron a szociális megújulás egyetlen forrását, akkor érthetõ meg a jelen a jövõvel való összefüggésében. A történelemnek 9. osztályban jövõorientáltnak kell lennie!

Fontos egyensúlyt teremteni a saját országunk történelme és a szélesebb perspektívát adó egyetemes történelem között. A hazai történelem a globális folyamatok speciális példájaként is láttatható.

 

Javasolt témakörök:   

·       Folyamatban lévõ eseményekkel kezdeni (pl. a reggeli újság vezércikkei), a jelen történelem fõ témáinak ismertetése. Sok minden gyorsan visszavezethetõ egészen a reneszánsz végéig, vagy még korábbra. Pl. a nemzetállamok eszméje és annak fejlõdése, a hagyományon alapuló társadalom megszûnése, az iparosítás és az ezután következõ nemzeti fejlõdés, a birodalmak kialakulása és felbomlásuk következményei

·         A XX. század alapeszméi a következõk lehetnek: birodalmak összeomlása, poszt-kolonializmus, totalitarianizmus, fasizmus, kommunizmus és ezek megszûnése, Amerika békéje (Pax Americana) és a hidegháború, az Európa-központú világképtõl való elmozdulás, a csendes-óceáni térség felemelkedése, a fejlõdõ országok megjelenése a színen, röviden: a világról alkotott képünk globalizációja.

·         Az egész világra kiterjedõ tudatosság jelentkezése nemcsak a kultúra, a kereskedelem, a technológia és a politika területén, hanem az ökológiában is. A század történelmi eseményei mind pozitív, mind negatív aspektusait tükrözik ezeknek a folyamatoknak. Fontos, hogy a diákok ne csak a negatív folyamatokról és katasztrófákról tudjanak, hanem az eszmékben mûködõ pozitív erõkrõl is a társadalmi formák és a természettel való gyógyító együttélés kapcsán. A történelemórák középpontjában a XX. század áll.

·         Az egyéniség emancipációja a század elején, humanizmus és reneszánsz mint az egyén fejlõdésének kifejezõdése, találmány és felfedezés

·         Az angol polgári forradalom, a szakadárok és nonkonformisták megjelenése, kvékerek, levellerek, diggerek stb.

·         Az 1688-as restauráció, alkotmányos monarchia, a parlament megerõsödése

·         A felvilágosodás és hatásai a politikai életben (Locke, Montaigne, Rousseau)

·         Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az USA megalapítása, az amerikai alkotmány szerkezete (olyan alakok mint Benjamin Franklin, Tom Paine, Thomas Jefferson), az amerikai polgárháború, tömeges kivándorlás Észak-Amerikába, a Monroe doktrína, az USA külpolitikája az elsõ világháborútól máig

·         A francia forradalom eszméi (szabadság, egyenlõség, testvériség), a forradalom menete és a Napóleonig tartó események, a forradalom elõtti és alatti vezéregyéniségek pl. Rousseau, La Fayette, Danton, Robespierre

·         Az emberi jogok eszméje és a megvalósításukért folytatott harc napjainkig

·         A modern államfejlõdés, abszolutizmus, parlamentarizmus, az Egyesült Államok alkotmánya - a hatalommegosztás elve

·         Nemzetállamok kialakulása a XIX. században az egymással szembenálló érdekek közötti dinamikus feszültség közepette (pl. az egyesítések és függetlenségi harcok Itáliában, Argentínában vagy Németországban): nacionalizmus és liberalizmus mint a társadalmat és az államokat építõ erõk

·         Az iparosodás és a hozzá kapcsolódó szociális kérdések: az európai érdekeltség kiterjedése az egész földre (világkereskedelmi és kommunikációs rendszerek, világgazdaság, imperializmus)

·         A szocialista eszmék megjelenése és megvalósulása, Marx és Engels, kereskedelmi szövetségek, a kommunizmus a 20. században, az orosz forradalom eredete és eredménye, Sztálin, a Szovjetunió hanyatlása

·         Az elsõ világháború, annak következményei Európában és azon kívül

·         A második világháború, politikai háttere, a fõbb csaták összefoglalása, lezárulása és következményei

·         Az ENSZ, az EU, a NATO, eszméik és problémáik

·         A posztimperialista korszak problémái: a nemzeti, etnikai, vallási konfliktusok számos régióban

·         A függetlenség kérdése a török korban

·         A függetlenség kérdése a XVIII. századi Magyarországon. A Pragmatica Sanctio

·         A magyar felvilágosodás, a magyar jakobinus mozgalom. A magyar nyelv ügye a felvilágosodástól a nyelvtörvényig

·         A reformkori országgyûlések

·         Széchenyi István és Kossuth Lajos

·         Életmód, kultúra és mûvelõdés a reformkorban

·         Forradalom és szabadságharc 1848/49-ben

·         A kiegyezés

·         A "boldog békeidõk", az Osztrák-Magyar Monarchia

·         Nemzetiségi viszonyok a XIX., XX. századi Magyarországon

·         Magyarország az elsõ világháborúban

·         Forradalmak Magyarországon 1918/19

·         A trianoni békediktátum létrejötte, tartalma és következményei

·         A harmincas évek magyar társadalma

·         Magyarország és a második világháború

·         Magyarország szovjetizálása

·         A Rákosi-rendszer

·         Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc

·         A Kádár-rendszer

·         Politikai rendszerváltás

·         Életrajzok: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Martinovics Ignác, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Ferenc József, Tisza Kálmán és Tisza István, Horthy Miklós, Bethlen István, Károlyi Mihály, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János

 

Várható eredmények:

·         A diák ismeri a 20. század fõbb történeti eseményeit: a két világháborút vázlatosan, a bipoláris világ, hidegháború fogalmát, kialakulását és megszûnését.

·         Különbséget tud tenni diktatúrák és demokráciák között.

·         Ismeri Lenin/Sztálin/Hitler pályáját, hatalomra jutások körülményeit.

·         Ismeri a globalitás fogalmát.

·         Tudja értelmezni a szabadság, egyenlõség, testvériség eszméit, és tud példát mondani megvalósulásukra.

·         A jelenkor problémáival kapcsolatban tud érdeklõdésének megfelelõ kérdéseket megfogalmazni

·         Az adatok és tények ismerete mellett képes egy történelmi témát szakszerûen, összefüggõ fogalmazásban kifejteni.

·         Fölébred benne az érdeklõdés a 20. század élõ szemtanúi (híres emberek, családtagok, ismerõsök) iránt.

 

10. évfolyam

 

Óraszámok: évi 60 óra (6 epochahét: 60 óra)

 

Célok és feladatok:

A 10. osztályos diákok számára elsõdleges kérdésnek számít az okság és az eredet. Hogyan lettek a dolgok olyanná amilyenek most? - ezt a kérdést teszik fel a fiatalok a világnak. A kérdésre adandó lehetséges válaszok azt igénylik, hogy mélyre menjünk a történelemben, korábbi, a miénktõl radikálisan eltérõ tudatállapotokba. Széles körben szükséges látni a változást, a vadászó-gyûjtögetõ életmódtól a magasan szervezett városi civilizációkig és reflektálni a változó emberi tudatra, mely végigkísérte ezt az átalakulást. Ahelyett, hogy egy leegyszerûsített képet adnánk a technikai és politikai fejlõdés menetérõl, a diákoknak meg kell tanulniuk a különbözõ társadalmi-gazdasági szervezeteket úgy látni, mint az egymástól eltérõ mentalitások és tudatformák tükrözõdését. Mindezeken túl az ilyen váltás az embernek a természethez fûzõdõ kapcsolatában is megjelenik.

Itt van az ideje annak, hogy másodszor is megnézzük az emberiség kultúrtörténetét a prehisztorikus kortól a neolit forradalmon keresztül a magas kultúrákig, lezárva a görög városállamok hanyatlásával és a görög kultúra Nagy Sándor idejében való elterjedésével. Azok a régészeti technikák, melyeket a régi történelmi korokról való tudásgyûjtéshez használnak, mind a deduktív, mind az induktív gondolkodásra szolgáltatnak példát, csakúgy mint a tevékenységen keresztüli felfedezésre (pl. kõeszközök készítése kovakõbõl). Fontos, hogy a diákok saját gondolkodásukat használják, és így valódi tapasztalatokat szereznek azokról a témákról, amelyeket megértenek. A fõoktatás központi témája az emberi társadalmak és a környezet közötti kapcsolat. Az eszmék és technológiák, a vallások és a társadalmi struktúrák mind a környezet, a föld, az ég, az évszakok változása, az életet adó folyó emelkedése és süllyedése, az éjszaka, a halál és a mennyei összefüggések mély emberi megtapasztalásában gyökereznek. A modern tudat számára nehéz ezt felfogni, hiszen mi már annyira elszakadtunk ezektõl a realitásoktól. A tizedikes diák belsõ fejlõdését tekintve erõs összhangban él a föld erõivel, mégis rá kell ébreszteni az eszmék világára, mely képes kifejezni ezeket a kapcsolatokat. Az ember képzeletében a természet alkotó ereje nyilvánul meg ebben a korszakban. Ezek a formáló erõk az emberi tudatosság által átalakítva elképesztõ nagyságú város- és templomépítést eredményeztek, kiterjedt öntözõrendszert és összetett vallási életet. A korszak végén ezek az erõk egyre inkább individualizáltan és belsõleg jelentkeztek. Ezek az átalakulások tükrözõdnek a 16-17 éves kamaszok lelkében.

 

Javasolt témakörök:

·         A felsõ paleolitikum emberi forradalma: jégkorszaki társadalmak, kultúra és mûvészet, új technológiák, a föld benépesülése, Ausztrálázsia, a csendes-óceáni szigetek, Észak- és Dél-Amerika, Szibéria, Észak-Nyugat-Európa

·         A jégkorszak mûvészetére lehet úgy tekinteni, mint egy virágzó magas kulturális szint megnyilvánulása. A jégkorszak mûvészetében nemcsak a kultúra kezdeteit láthatjuk, hanem már a fejlõdésnek egy állomását, melyben világosan megjelenik a szertartás, a vallás és a szent hely eszméje. A jégkorszak vége, a tengerszint emelkedése, ezzel összefüggésben pedig a föld számos részén a szárazföld elvesztése: mezolitikumi társadalmak, a kulturális és gazdasági élet változatossága, a mûvészi minõség elvesztése és ezzel együtt nagyon primitív formák visszatérése. Az íj feltalálásának jelentõsége, mely ehhez a korhoz tartozik

·         Neolitikum: a termékeny félhold mezõgazdasági gyökerei, Catal Hüyük, Mezopotámia, Nílus, Gangesz, Sárga-folyó, Jangce, a Mekong folyóvölgyei, Közép- és Dél-Amerika

·         A letelepedéstõl a városig: a hatalom központosítása, az írás, a bürokrácia, a kereskedelem, az államvallás

·         Párhuzamok az egyiptomi kultúra és az európai megalit kultúrák között

·         Az õsi hindu kultúra és a mögötte zajló radikális változások, melyeket jól példáz a Bhagavad-gítá és a késõbbi buddhizmus. A kasztrendszer eredete

·         Az õsi perzsa kultúra és Zarathustra mitikus alakja

·         A kaldeus kultúra és a Gilgames-eposz

·         Az õsi héber civilizáció és átalakulása írásos kultúrává

·         Az egyiptomi Ó-, Közép-, és Újbirodalom vizsgálata, a vallási és társadalmi-gazdasági rendszer kulcselemei, tartalmuk és stabilitásuk mely kaotikus és drámai változásokkal vegyül

·         A bronzkori társadalmak. Hallstatt és a kelta kultúrák Európában, a toltékok és a maja kultúrák Közép-és Dél-Amerikában, az õsi Kréta

·         A kínai kultúra eredete és a neolit forradalom, a Csin-dinasztia, Lao Ce, Konfuciusz. A hagyományos kínai társadalom természete

·         Az ókori görög városállamok megjelenése. Példák a fõbb filozófiai iskolák világnézetére.

·         Magyar õstörténet

·         A magyarság eredete, vándorlása

·         Honfoglalás

·         A honfoglalás-kori társadalom, életmód

·         Államalapítás

·         A kereszténység fölvétele

·         Õsmagyar hitvilág

 

Várható eredmények:

·         A diák történelemszemléletében megjelenik a nagyobb távlat, az ember